Austin Mahone Történetek
2014. március 19., szerda
Ke sztori Szabó Beatrixnak
Hatalmas Austin Mahone rajongó vagyok, és végre eljuthatok a koncertjére. Sajnos nincs elég pénzem VIP jegyre, de így is az első sorban nézhetem végig. Austin most egy covert fog énekelni a Favorite Girl-t Justin Biebertől.
-És most, kiválasztok egy lányt, aki feljöhet a színpadra!-mondta vigyorogva, majd elém sétált, és felém nyújtotta a kezét, amit elfogadtam. Az őrök átemeltek a kordonon, és felraktak a színpadra.
-Mi a neved szépségem.-nézett a szemembe
-Beatrix vagyok!
-Akkor ez neked szól Beatrix!-az egyik táncos a kezébe adott egy gitárt, és játszani kezdett. Úgy éreztem, hogy tényleg nekem énekel. A dal végén adott egy puszit, és a fülemhez hajolt.
-A koncert után, várj meg a bejárat előtt.- ezután leemeltek a színpadról, oda ahol eddig álltam. Mikor vége lett a fellépésnek, ott vártam Austinra ahol kérte. Pár perc múlva meg is jelent.
-Szia!-nézett rám csillogó szemekkel
-Szia!-mosolyogtam rá
-Figyelj tudom, hogy fura kérés tőlem, hisz először látlak, de nincs kedved holnap este vacsizni velem?-vakarta meg a tarkóját, mire mosolyogva egy puszit nyomtam az arcára
-De, szívesen!
-Másnap este-
Annyira hihetetlen, hogy itt ülök Austinnal egy étteremben! Pontosan olyan fiú, mint amilyennek elképzeltem.
-Min gondolkodol?-fogta meg az asztalon pihenő kezem, aminek hatására elpirultam, ő pedig a reakciómat egy mosollyal jutalmazta.
-Nem fontos. Viszont kérdezhetek valamit?
-Persze!
-Miért pont én?
-Nem is tudom. Már első pillantásra megtetszettél, és mint kiderült, jó fej is vagy.
-Tényleg így gondolod?
-Igen-mosolyogva felém hajolt és megpuszilta a szám sarkát, majd félve a reakciómtól az ajkait lassan az enyémre helyezte.A csókja lágy volt, és végtelenül gyengéd. Mélyen felkavart, a pulzusom az egekbe szökött. Ártatlan volt, bensőséges, a lelkemet perzselte. Úgy éreztem hazaértem. Gyorsan kifizette a számlát, majd haza indultunk
-Köszönöm az estét! Csodálatos volt! Soha nem felejtem el.- néztem rá a kocsiba mikor, megálltunk a házam előtt.
-Miért mondod úgy, mintha egyszeri alkalom lenne?-nézett rám letörten
-Nem az? Én azt hittem...
-Nem! Én többet akarok!Veled akarok lenni Beatrix!
-Komolyan mondod?-kérdeztem mosolyogva
-Igen!-nem is kellett többet mondania. Közelebb hajoltam hozzá,majd gyengéden megcsókoltam.
-Holnap találkozunk?-kérdeztem tőle, mikor szétváltunk
-Veled bármikor!-bólintott vigyorogva. Kiszálltam a kocsiból, és bementem a házba. Bent a legjobb barátnőm egyből elkezdett faggatni, tehát el kellett mesélnem neki mindent. Bátran kijelenthetem,hogy ez volt életem legjobb estélye!
2014. március 16., vasárnap
Ke sztory Deák Dominikának
Napok óta ki se lépek a szobámból. Hogy miért? Mert bele szerettem a legjobb barátomba! Állandóan sírok, szinte nem is eszek, csak valami csokit. Most is a párnámat mostam a könnyeimmel, mikor egy kezet éreztem, meg a hátamon.
-Domcsi mi a baj?
-Semmi Austin! -ültem fel hirtelen, de a sírást nem tudtam abba hagyni.
-Na! Csöpi mi a baj! A Legjobb barátod vagyok, nekem elmondhatod.
-Épp ez a bajom! Én nem tudok, CSAK a barátod lenni Austin! Én szerelmes vagyok beléd!
-Domcsi erre nem tudom mit mondjak. Én sajnálom, de nem érzek így.-felállt és kilépett az ajtón, ezzel együtt az életemből is.
-1 hét múlva-
Még mindig nem vagyok jobban sőt! Az Austinnak való közös képeimet nézegettem, mikor bejött valaki.
-Szia Csöpi!-hallottam, meg egy rekedt hangot. Felnéztem és Austin vörös szemeivel, és nyúzott arcával találtam szembe magam.
-Austin!-nem szólt semmit csak le ült velem szembe, és a tekintete a képekre fotókra vetődött.
-Csöpi, te a mi képeinket nézegeted?
-Nem én csak...Minek hazudjak? Úgy is tudod.-töröltem le a könnyeimet szégyenkezve
-Én is szeretlek.
-Tessék?-kaptam fel hirtelen a fejem.
-Gondolkodtam. Nem bírok nélküled élni. Meghalnék-e érted? Valószínűleg igen. És semmi kétség, hogy ölnék is érted. Gondolkodás nélkül. Én nem álomvilágban élek és te nem álomkép vagy, hanem az a nő, akitől helyreállt az életem rendje, és erre csak akkor jöttem, rá mikor majdnem elveszítettelek. Szeretlek Domcsi.
-Én is szeretlek Austin!-ekkor közelebb hajolt és megkaptam életem első csókját. Ott a szobámban, az emlékeinkkel körül véve, lassan, de végleg összekovácsolódott a lelkünk. Akkor már tudtam, hogy ez a szerelem egy életen át fog tartani.
Ke sztori Tóth Patríciának
Annyi ember van a világon! Honnét lehetünk biztosak abban, hogy az igazit találtuk meg?
Én is sokáig ezen gondolkodtam. De ezt nem lehet megmagyarázni. Ezt érezni kell. Érezni kell azt, amikor a karjai közt vagy, amikor, megcsókol, megpillant, vagy átkarol ha félsz. Azt hittem tökéletes életem van. Hát nem. Üres volt, egészen addig míg be nem lépett a képbe Ő. A huncut mosolyával, a kacér szemével, és azzal a simogató hangjával. Sokan azt mondják, a szerelem múlandó. De a miénk nem. Épp ellenkezőleg. Napról napra egyre jobban szeretjük egymást.
-Min töröd a fejed Hercegnő?-suttogta a fülembe a tipikus reggeli rekedtes hangjával.
-Rajtunk.-fordultam meg a karjai közt és a mellkasához bújtam.
-Megbántad az estét?-Ja nem is említettem? Tegnap éjjel oda adtam magam Austinnak.
-Kicsit sem. Csodálatos volt.-pirultam el.
-Igen az. -puszilt bele a hajamba.-Kicsim!
-Tessék?-néztem rá mosolyogva
-Már egy jó ideje gondolkodok ezen a dolgon és... Tudom nem a legromantikusabb, de... szeretnék kérdezni tőled valamit.-átnyúlt felettem és kivett valamit a fiókból-Ígérem megkérdezem, majd máshol, máshogy, de nem bírom tovább.-felpattintotta a kis dobozkát és egy gyönyörű gyűrű volt benne.
-Austin...
-Patrícia! Tudom, hogy nem vagyok tökéletes, de melletted úgy érzem, hogy számodra az vagyok, és nekem ez a legfontosabb. Mikor először megláttalak tudtam, hogy te leszel az akinek meg fogom kérni a kezét. Szeretnék melletted megöregedni, a karjaid közt lenni, míg a szívem meg nem szűnik dobogni. Hercegnőm lennél a feleségem?-nem bírtam megszólalni a könnyeimtől így csak bólogattam, ő pedig mosolyogva húzta fel a gyűrűt, a bal kezemre, majd lágyan megcsókolt.
-Szeretlek!-mosolyogtam rá, és hozzá bújtam.
-Ígérem,megkérlek máshol is.
-Ne! Ez így is tökéletes volt. Nem kell nagy fejhajtás. Mióta tervezgeted ezt?
-Már jó pár hónapja.
-Istenem.-csókoltam meg sírva.
*Jelen*
-Így kérte meg nagyapátok a kezem.-mosolygotam a két unokámra. Lucyra és Elenára
-Igen ez tipikus papa!-nevettek össze azon az aranyos 6 éves hangjukon. Ekkor belépett a szobába Austin. Már ráncos volt a bőre, és megőszült. De a szeme ugyanolyan szerelmesen nézett rám, mint 40 évvel ezelőtt
Kell ennél jobb bizonyíték arra, hogyakit szeretnek, sosem öregszik meg, szerelmese szemében mindig tizenhét éves marad, és kócos haját, könnyű, nyári ruháját ugyanaz a barátságos szél borzolja egy életen át, ami akkor fújt, abban a végzetes pillanatban.
Ke Sztori Cintike Picur Benkőnek
Dave Brytus unoka húga vagyok, és az idei vakációt a nagybátyámnál töltöm Miamiban! Évek óta kérleltem őt és a szüleimet mire bele mentek. De hát már nem tudnak visszakozni, hiszem Dave-vel már a lakása felé tartunk.
-Dave tuti nem baj, hogy itt vagyok?
-Dehogy is. Jó lesz már egy kis időt együtt lenni az unoka húgommal!-borzolta össze a hajam
-Na ne már!-löktem el nevetve a kezét. Hirtelen egy fiú kezdett el futni a kocsi mellett Dave oldalán, mire fékezett.
-Várj egy kicsit Picur!-kinyitotta az ajtót és kiszállt, de a fiú közbe észre vett engem, és mosolyogva integetett. Éreztem, hogy kezdek elpirulni, hiszen még életembe nem láttam ennyire jóképű srácot, ezért mosolyogva lehajtottam a fejem. Pár perc múlva mindketten beszálltak a kocsiba
-Cinti ő itt Austin Mahone! Austion ő az unoka húgóm Cini Hahozzányúljlevágomamialábadközöttfityeg Brytus.-mondta olyan természetesen, mintha azt közölte volna, hogy kék az ég.
-Dave ne már!-csaptam fejbe, mire Austin felnevetett.
-Jó fej vagy!-hajolt előre és puszilta meg az arcom, mire ismét elvörösödtem, amit Austin is észre vett, mert mosolyogva kacsintott egyet.
-Ezt még megfogom bánni, de Cinti ma itt kellene maradnod Aussal,mert el kell intéznem néhány dolgot.-vakarta meg Dave a tarkóját idegesen
-Oké, nem gáz. Már ha nem zavarok!-néztem ismét Austinra.
-Dehogy is. Gyere!-kipattant az autóból, és kinyitotta nekem az ajótót, majd a kezét nyújtva kisegített.
-Köszönöm!-mosolyogtam rá
-Szívesen! Na gyere!-megfogta a kezem amitől ezernyi kis apró szikra kezdett pattogni, körlöttünk, és ezt szerintem ő is így éreztem,mert hirtelen megállt a menésben és felém fordult.
-Te is érzed?-pillantott le rám
-Igen.-lábujjhegyre álltam és megakartam csókolni. Már az ajkaink össze is értek, de ekkor eleredt az eső. Talpra álltam és megindultam a ház irányába, hogy ne ázzak teljesen el.
-Hé! Hová mész?-fordított gyengéden maga felé Austin
-Be. Nem szeretnék elázni. És úgy tűnik nem most kéne először megcsókolnunk egymást. Bocsánat amiért... most biztos egy cafkának tartasz, aki mindenkivel összeáll, de én...-nem engedte, hogy befejezzem,mert el hallgadtatott. De nem is akár hogy. Gyengéden megcsókolt.Először nem reagáltam,mert meglepett, de amikor elakart húzódni, mohón kaptam az ajkai után.Ettől belemosolygott a csókunkba, majd felemelt, hogy egy magasságba legyünk, én pedig a vállára simítottam a kezem. Erős karjával védelmezően átölel. Számomra eddig ismeretlen forróságot ébresztve a testemben. Nem csupán csókolózunk, ez már... szerintem sokkal több. Akkor még nem is sejtettem, hogy Ő nem csak az első csókomat fogja adni, hanem az utolsót is...
Ke Sztori Nikolett Petrovicsnak
Már egy hónapja élek Miamiba, és még mindig nem ismerek senkit a városban.Néha a szomszédban lakó nővel beszélek pár szót akit Michelenek hívnak. Kiderült, hogy van egy fia csak szinte mindig dolgozik, ezért nem láttam még, de ma estére meghívott magukhoz vacsira és akkor találkozhatok,majd vele. Felvettem a legszebb ruhámat, kisminkeltem magam, a hajamat is kivasaltam, majd átmentem hozzájuk. Bekopogtam és az ajtót egy nagyon helyes srác nyitotta ki.
-Szia Austin vagyok!
-Sz...szia Niki!
-Anya elutazott, szóval az én társaságomat kell élvezned! -http://data1.whicdn.com/images/65992816/large.gif
-Oh oké. -erre bátran elmosolyodott és beengedett a házba.
-Szóval Niki mióta laksz itt?
-Egy hónapja. De eddig csak anyukádat ismerem. Sokat mesélt rólad.-belenéztem a szemébe de ez végzetes hiba volt. Egyből elvesztem abba a gyönyörű örvényben, és már csak azt vettem észre, hogy közelebb hajol és az ajkát az enyémre illeszti. Szerencsére hamar észhez tértem és elhúzódtam tőle. Kifutottam a házukból és meg sem álltam egészen a szobámig. Kimentem az erkélyre és pár perc múlva feltűnt Austin a szembe lévő ablaknál. Szomorúságot láttam a szemében, de nem foglalkoztam vele, inkább bementem és eldőltem az ágyamon úgy ahogy voltam. Túlságosan lesokkolt voltam, ahhoz, hogy átöltözzek.
-Másnap este-
Este olyan 7 óra magasságában csengettek. Kimentem megnézni ki lehet az de az ajtóban csak egy levél fogadott.
,,Menj el a közeli parkba, a rózsa bokorhoz, vár rád ott valami. Szeretettel: A.C.M.,,
A.C.M.? Az meg kicsoda, vagy micsoda? A kíváncsiságom nagyobb volt a félelmemnél ezért, elindultam. Ahogy oda értem egy út volt kivilágítva mécsesekkel. Követtem az irányát, ami elvezetett a tengerpartra, ahol egy fiú állt. Egyre lassabban lépkedtem, de a srác így is megérezte, hogy jövök és felém fordult. Akkor láttam meg, hogy Austin az. Az utolsó pár lépést már együtt tettük meg.
-Nézd Niki én... sajnálom, hogy tegnap csak úgy megcsókoltalak. De rég óta figyeltelek a szobámból és, felkeltetted az érdeklődésem. Nagyon tetszel nekem Niki! Itt maradnál velem ezen a randin?
-Austin... nem haragszom rád. Csak megleptél. Ez az egész pedig...-néztem körbe és láttam,hogy egy asztal is ott van. Szépen megterítve még gőzölgő étellel- még soha, senki nem csinált nekem ilyet! De nézz rám!-mutattam végig magamon- Melegítőbe és kinyúlt pólóba vagyok. Nem éppen randiruha!
-Te ebben is gyönyörű vagy!-ismét egymás szemébe néztünk ám ezúttal én csókoltam meg. Mikor ajkaink elváltak a nyakába fúrtam az arcom.
-Köszönöm!-erre ő csak szorosabban ölelte át a derekam, majd elvezetett az asztalig. Hajnalig beszélgettünk, és csentünk egymástól egy-két csókot. A haza úton megfogta a kezem és össze kulcsolta az ujjainkat. A házam előtt váltunk el, ahol még váltottunk egy búcsú csókot, majd bementem a szobámba. Az nap boldogan aludtam el, hisz ez volt életem legjobb randija, a legjobb fiúval akit csak kívanhat magának egy lány.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)




